A magyar háztartások tizedében van legalább egy olyan ember, aki a munkája miatt tartósan külföldön él. Ha folytatódik ez a kivándorlási tendencia, 2060-ra a nyolc millió főt sem fogja elérni az ország várható népessége.
A KSH legfrissebb adatai szerint 350 000 magyar él külföldön, de a hazatérésen csak tíz százalékuk gondolkodik. 80 százalékuk negyven éven aluli. A diplomások aránya nagyjából 30 százalék.
A három legjelentősebb célország Ausztria, Németország és Anglia, de sokan költöznek Svédországba és Svájcba is.
Főleg orvosok, nővérek, kutatók, informatikusok, mérnökök, építő- és vendéglátóipari szakmunkások telepednek le az EU más országaiban az anyagi biztonság, kiszámíthatóság érdekében.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Franciaország és Belgium is megálljt parancsolna az Európai Bizottság tervének.
Az egyik uniós alapjog forog kockán.
Újra befagyaszthatják az uniós pénzeket.
Navracsics Tibor arra is kíváncsi, hogy a Tisza Pártnak lesznek-e egyéni jelöltjei, vagy csak listán indul.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
